Note
A Képzőművészeti Főiskolán Csók István növendéke volt, és Kassák Lajos Munkaköréhez is tartozott. 1930 és 1934 között Párizsban élt, ahol a szürrealizmus mellett megismerte az orosz realista filmművészet kiemelkedő alkotásait. A két hatás ihletésére születtek az emberiség nagy kataklizmáit, háborút, éhínséget, fegyveres erőszakot és kiszolgáltatottságot megjelenítő, drámai erejű fotómontázsai. Hazatérve felváltva élet Budapesten és Szentendrén, de népművészeti motívumokat gyűjtve hosszabb időket töltött Szigetmonostoron is. Az ősi kultúrákban akart megmerítkezni, amihez a népművészeten kívül Szentendre szerb templomainak ikonjai szolgáltattak anyagot, bár képeibe a mindennapi élet egyszerű használati tárgyait, valamint magyar és zsidó vallási motívumokat is beépített. Ebből a motívumkincsből alakította ki "konstruktív-szürrealista sematikának" elkeresztelt stílusát. Egyetlen ívű vonallal meghúzott motívumokat montírozott egymásba, légies lebegésben jelenítve meg a felülnézetből láttatott szimbolikus-spirituális tartalmú formaegyütteseket. Ekkoriban készültek ikonjai és ikonszerű önarcképei is, a hit és sorsvállalás időtlen ábrázolásai . A háború közelsége és saját betegsége azonban feldúlta ezt a szublimált, moccanatlan világot. Ettől kezdve ősi félelmeket kivetítő szörnyeket, maszkokat festett, majd csomagolópapírra szénnel rajzolta meg lidérces álmait, melyeken a szén, mint a mágnes hatására a vasreszelék, körkörös alakzatokba, örvénylő formákba rándult össze.
Rövid időt felölelő munkássága nemcsak a szentendrei festészet egészen rendkívüli jelensége, hanem a háború előtti magyar szürrealizmusnak is egyetlen igazi és eredeti eredménye.