Note
Spanyol festő, szobrász és grafikus.
Szülővárosában, Figuerasban rajzot tanult, majd 1921-ben Madridba köl- tözött, ahol barátságot kötött García Lorcával, Barradasszal, Bunuellel és más alkotókkal. Ebben az első alkotói korszakában kubista, metafizikus és realista felfogásban festett, amiről kü- lönféle családi portréi és a híres Ke- nyereskosár tanúskodik.
1929-ben Párizsban telepedett le, ahol kapcsolatba került a szürrealisták cso- portjával, majd csatlakozott is hoz- zájuk. Ebből a korból való vásznaival (A nagy önfertőző, Az emlékezet állandósága) néhány kritikusa szerint legjobb műveit alkotta meg. Ekkor dolgozta ki a maga paranoiás kritikus módszerét, amikor irracionális kény -szerképzeteit hagyja érvényesülni, de éber logikával választ közülük. 1940 és 1955 között az Egyesült Államokban élt, ahol megalapozta művészi tekintélyét. Spanyolországba visszatérvén elvonult a nyilvánosság elől.
Egyetlen társa Elena Diakonova (Gala) maradt, aki egykori barátjának, Paul Éluardnak volt a felesége. Ő lett a mú- zsája, és őt örökítette meg számtalan portrén.