Münchenben és Nagybányán tanult. Többalakos figurális kompozíciókat, nagyvárosi vedutákat, ipari tájakat, csendéleteket és portrékat festett, de témái között megtalálhatók a nagyvárosi szórakozás - kávéház, koncert - jellegzetes jelenetei is. Legjelentősebb korszaka a harmincas évekre tehető, amikor az expresszionizmusból kinövő stílusa a kubizmus és a futurizmus szerkesztési elveivel is érintkezett. Művészi pályája, mely a tízes években az aktivisták tevékenységét is metszette, sokáig várt felfedezésre.
