Note
A 19. századi orosz festészet kiemelkedő európai rangú alakja,Vaszilij Verescsagin, 1835. január 13-án született. Aromantikát és az akadémizmust elegyítő orosz-történelmi, egyházi, zsáner és portré festészet jeles képviselője, az Egy fogoly találkozása a családjával (1868, Tretyjakov Képtár), az Éjszaka a kálvárián (1869, TretyjakovKéptár), a Szent Szergiusz Szentháromság-lavrájának ostroma (1891) c. festmény alkotója.Generációs ikonfestők családjából származó művész.Nagyapja, édesapja ikonfestők voltak. Bátyja Péter Verescsagintájfestő, Mitrofan nevű öccse, történelmi festő volt. A Művészeti Akadémián Alekszej Markov történelmi festészet osztályán tanult.„Zsófia Vitovtovna nagyhercegnő Vaszilij Sötét nagyherceg esküvőjén” című festményéért aranyérmet kapott, és ösztöndíjasként bejárta az egész Europát.(1862-1868) Hosszabb ideig Rómában dolgozott. 1964-ben a „Szent Anna, Sámuel próféta anyjának imája” c. festményért a párizsi világkiállításon arany érmet nyert.A Szentpétervári Művészeti Akadémia professzora volt(1868 - 1894).Munkáira a klasszikus akadémizmus, a tökéletesen kimunkált anatómia, valamint a fények és árnyékok drámai játéka (főleg a vallási és történelmi témájú képein) jellemző.